Curriculum vitaeMegszülettem, mert meg kellett,De életem valójában csak nyűg lett. Nem kellettem a világnak, Csak része lettem a reprodukciónak. Hiába igyekeztem szeretni, Kevés volt tanulni, követni, Nem tudtam másokat megnyerni. Hiányzott, hogy otthonom legyen, S nem tartoztam senkihez sem. Labdaként dobáltak ide s tova, Rút eszközként felhasználva. Sokszor magamra hagytak Gondjaimról mit sem tudtak, Ha kértem is segítséget A hallgatás is gyakran kegy lett. Vadócként éltem életem, Sok, nagy hibát elkövettem. Most már nekem van családom S kérem az Urat ne kövessen az átok. De még mindig fáj olykor Ha eszembe jut a gyermekkor. A kor mit nem élhettem, A sebek szívemben, Az elutasítás mit sokszor kaptam, S a békesség mit hiányoltam. Sokszor tárgyaknak sírtam el Mit másnak nem mondhattam el. Mikor már megismertem Istent, Ki reménnyel életet tartott bennem, Gyakran kérdeztem: Miért engedted Mesterem? Miért hagytad, hogy így legyen? - Érted tettem, hogy megmentselek, az átoknak gátjává tegyelek, kegyelemből megváltalak, a bús sorból kiragadlak.- Igy megérthettem végre, Hogy a szenvedés vége Nem kár, hanem áldás lett, S ezzel Isten megmentett. Szemet adott, hogy meglássam Az életet a maga valóságában. Ha nem teszi tovább viszem, Mit elrejtettek szívemben. S szörnyű végignézni annyi romlást, Ha nem takarja sebem a szent palást. Most már semmiért nem haragszom S igyekszem segíteni a bajokon. Feladatom a békességet keresni, S gyarlóságom ellenére jót tenni. Azzal a tudattal járom utam, Hogy az embermilliárdokat Te Uram, Mindenkinél jobban szereted, Életünket megmentetted, Gyermekeiddé bármikor teheted. Jézusért kérlek segíts rajtunk, Mert nélküled semmivé foszlunk. Taníts hinni, szeretni, örökké remélni. Lelkünket Rád bízni. |