Szabadság

Könnyes szemek, remegő ajkak,
Összekulcsolt kezek s megtört vállak ...
Ezzé válik az ember, ha a vádlóra hallgat,
Eluralkodik rajta az önsajnálat.

" Más a hibás! Én csak áldozat ...
Bűnös világ, darabokra szaggat!
Nincs megoldás, nem látok kiutat,
Csak múljon az idő, az megoldást ad."

"Majd a Jóistenke megsegít!"- mondják sokan,
Feledve a bajt, bánatot, embert gyorsan.
Pedig a feloldozás valóban létezik,
Csak nem ér rá senki elmondani a hírt.

Van Isten, ki szabadnak teremtett,
Bűnt, tévedést, a kereszten már elvett,
Hívd be szíved rejtekébe,
Bízzál az  Ő szent lényébe.

Bocsánatot, életet kapsz,
Általa megújjulhatsz.
Nincsen több rém, kötözöttség,
Istené a szabadítás és a dicsőség.

Félre minden páthoszt, mely rabul ejt.
Hidd el Barátom ezt megélned kell.
Rajtad múlik mivé válik életed,
Ebben egyedül neked kell döntened.
 


 
 
 

Vissza a versekhez