Irnokként

Hol a helyem? Mit kell tennem?
Mi a célod? Merre menjek?
A kérdések csak tomboltak,
S minden utam elakadt.

Sok nyűggel, csalódással szívemben
Már-már feladni készültem.
Beletőrődve, hogy céltalan
Járom utam hasztalan.

Egyszer szívem fájdalmában,
A szeretet hiányában
A gondolat tollat ragadott,
S a Lélek diktálva tanított.

Azóta írom sorról sorra,
Mindazt mit elém hoz ma.
Egyedül csak azt kérem,
Ne a saját önzésem

Jelenjen meg papíron,
Hanem mit 
Te adsz
Azt írom.